édes szomorúfűzike

Versek, idézetek bejegyzései

www.youtube.com/watch

Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.
(Antoine de Saint-Exupéry)

*

Sass Ervin

Köszöntő pedagógusnapra

Rózsát hoztunk

köszöntőnek,

Pedagógusnapra,

tudjuk, hogy a

tanár bácsi

örömmel fogadja.

Piros rózsa

a mi hálánk,

és köszönjük szépen,

hogy tanított

jóra-szépre

egész hosszú évben.

Gondoljon majd

szeretettel

erre az osztályra,

rózsát hoztunk,

köszöntőül

szívből szól a hála.

Az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1996-ban ezen a napon fogadta el a pedagógus jogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatot. Magyarországon 1952. június 7-8-án ünnepelték először ezt a napot, s ez alkalomból adták át a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb pedagógusainak. 1993 óta a tanárok, oktatók kitüntetése január 22-én, a magyar kultúra napján történik. Megünneplése sokat veszített hivatalos jellegéből, intézményi szinten elsősorban a gyermekek köszöntik tanáraikat.

A pedagógusnap június első vasárnapjára esik.

*

Osváth Erzsébet

Igazi ünnep ez a nap!

Ünneplőben van ma az osztály:
a tanterem, a gyerekek.
Jókedvű fák játékos lombja
az ablakokba integet.

A lárma, a zaj elhal lassan,
pisszenés sincs, oly nagy a csend.
Oly nagy a csend és oly szokatlan,
mintha nem lenne senki bent.

Egyszerre csak nyílik az ajtó,
tanítónk arca felderül.
Tarka, mosolygós csokrok várják
szótlan, meleg üdvözletül.

Karmester nélkül zeng az ének.
Sok gyermekhang szárnyra kap.
Madárdal kíséri a kertből...
Igazi ünnep ez a nap!

Június első vasárnapján ünnepeljük hagyományosan a pedagógusnapot.

Áldozatos, nevelő-tanító munkájukért, szeretetükért szívből köszöntünk

MINDEN KEDVES PEGAGÓGUST!

A trianoni békeszerződés

www.youtube.com/watch

az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrákl-Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia  és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a Saint-Germain-i békeszerződés is rendelkezik.)

A trianoni békét az 1920 tavaszán, a Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá.

A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelle-ben.

A szerződést nem írta alá a szintén az antanthoz tartozó Amerikai Egyesült Államok, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a trianonival.

A trianoni békeszerződést gyakran trianoni békediktátumnak is nevezték és nevezik – még aláírói és törvénybe iktatói is –, azt jelezve ezzel, hogy a szerződésben foglaltakat a győztesek által a vesztesek számára diktált kényszer szülte.

A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.

Lénárd József

Ezerkilencszázhúsz június negyedike

A fenti dátumot soha ne felejtsd el!
Határunkat szabták, országunk vére folyt!
Az emberek agyát új programok vésték,
s lettek hazug hitek és vádló álmodók.
Akkor csak a sírás volt a fájdalomban.
Ordítottuk, hogy ez nem lehet igaz!
Milyen nehéz most is magyarnak lenni,
hogy velünk élhessen román, szláv és sokac.
Az országunk kicsiny megmaradt részében
nekünk kellett nyelni új hazugságokat.
Legyen már e haza újulva és magyar
Elhagyott Istenünk add bocsánatodat!
Imáinkon kívül senki nem segített.
Tehetetlenségben nyeltük a könnyes port.
A fenti dátumot soha ne felejtsd el,
határunkat szabták, és hazánk vére folyt.

/Forrás: Poet.hu/

Szentmihályi Szabó Péter

Trianon sebei

Trianon sebeit az idő bekötözte,
de a vér átüt még mindig a sebeken.
Idegenek özönlöttek be a földre,
ki fegyverrel érkezett, ki fegyvertelen.
Aki fegyverrel jött, azt fogta a fegyver,
aki fegyvertelenül, azt befogadtuk,
fedéllel, földdel, szeretettel,
nem néztük, ki volt az anyjuk, az apjuk.

Feledd el, jó magyar, jobb, ha feleded
hófödte hegyeid, kincses városaid -
még a fejfákról is letörölték a neved,
templomaidban más nyelven szólal a hit.

Mint gazda, kit ősi házából kivetettek,
s megjelennek a rablók, fosztogatók,
gyorsan leverik a címert s a keresztet,
s a magyarnak bottal osztanak útravalót,
szomorú szemmel néz vissza a gazda,
letérdel, megcsókolja ősei földjét,
aztán csak porát szívja, sarát dagasztja,
néhány régi írás, fakult kép az örökség.

Trianon sebeit az idő bekötözte,
de a vér átüt még mindig a sebeken.
Régi gazdaként lépek a magyar földre,
és szent szavait sohasem feledem.

„Szent István király imája

www.youtube.com/watch

A mélységből kiáltok Hozzád , hallgass meg Uram!

Taníts meg, hogy kell könnyezni a meg nem érdemelt örömben, s hogyan

kell örülni a megérdemelt könnyben.

Adj erőt, hogy kevélységem csillogását elhomályosítsam, s az alázatosság

színtelenségét okosan csillogtassam.

Taníts meg, hogyan kell a gyengékhez lehajolni, s hogyan kell féktelen erővel

egyenesen állni.

Adj erőt, hogy fölényesen legyőzzem a testet, s alázatosan megadjam magam

a léleknek.

Taníts szelíd szóra, ha bántások érnek, s hideg mosolyra, ha jogtalan dicsérnek.

Adj erőt napközben, hogy el ne fáradjak, s fáradtságot este, hogy rögtön elaludjak.

Taníts meg lendülni, ha Reád találtam, s hirtelen megállni, ha utat hibáztam.

Ne add meg mindig, amit nagyon kérek. Taníts bátor lenni, mikor nagyon félek.

Engedd a világot megvetve szeretni, csak magadat ne hagyd soha elfeledni.

Ez a kívánságom, ez maradjon végleg, de ha másként szólnék,

nagyon szépen kérlek, ne neheztelj reám, ne fordítsd el orcád,

hiszen a mélységből kiáltok fel Hozzád.”

Népköltészet

A pünkösdi rózsa,
kihajlott az útra,
szedje föl a menyasszony,
kösse koszorúba.

Lányok ülnek a toronyban,
gyöngyös koszorúban.
arra mennek a legények
sárga sarkantyúban.

Segélje a királynénkat,
Királyné asszonyunkat
Pár tojással, pár kaláccsal,
Pár katonaforintokkal!

(Himod, Győr-Sopron m)

Popper Péter

A szeretet két ember között azt jelenti, hogy a másik öröme, jó érzései (...) fontosabb, mint az enyém. A szeretet lemondást jelent az önző, egocentrikus életvitelről. A szeretet szívesen vállalt áldozatokkal jár utólagos számlabenyújtások, megbánások nélkül. A szeretet - ha már megszűnt is - visszaragyog a múltból, mint az élet legfontosabb ajándéka. Még egyszerűbben: a szeretet annak az öröme, hogy a másik a világon van.

Az élet tiszteletével kezdődik a sokat és üres frázisként emlegetett igazi szeretet.
A családi szeretet is. S ennek alapja az öröm, hogy a másik a világon van, és hogy találkozhattunk. S ennek az érzésnek a másik alapja az öröm, hogy én is a világon vagyok, engem is lehet szeretni, s hogy a találkozásunk erről is szól. Semmiféle gyűlölet, önutálat nem fér bele a szeretetbe. A mérgelődés, a harag, a féltés, az aggódás bőven belefér, de a gyűlölködő elutasítás nem.

Földeáki-Horváth Anna
Vigyázz rám, s én táncolok

Óriás tenyered szélcsöndes barázdáiban megbújni vágyom.
Ott szeretném élni életem parányi barátaim között.
Nem is érzékelnéd jelenlétem, miközben puszta léteddel őrködnél fölöttem.
Védett, biztonságos tenyered - melyet nem baj, ha néha összecsuknál - lenne az otthonom.
Arra azonban vigyázz, ne szoríts erősen a markodba,
mert abba belehalok.
Ha nyitva tartod tenyered, de legalábbis időnként kinyitod,
örökre ott maradok.
S ha szükséged lenne társaságomra,
csak fújj rám háromszor.
Én máris felébredek,
megszépítkezem, kifényesítem szárnyaimat, felszállok tenyeredből,
s gyönyörű táncot járok örömödre a levegőben.
Azt akarom, hogy boldog légy, mert vigyázol rám.
Ha beteltél a látványom nyújtotta örömmel, ismét visszaszállok otthonomba,
s pihenek, ábrándozom, élek tovább...

Régi magyar himnusz
Boldogasszony Anyánk

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, romlott hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Ó Atyaistennek kedves, szép leánya,
Krisztus Jézus anyja, Szentlélek mátkája!
Magyarországról, romlott hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra,
anyai palástod fordítsd oltalmunkra!
Magyarországról, romlott hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Kegyes szemeiddel, tekintsd meg népedet,
segéljed áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, romlott hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Sírnak és zokognak árváknak szívei
hazánk pusztulásán s özvegyek lelkei.
Magyarországról, romlott hazánkról,
ne feledkezzél el szegény magyarokról.

Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,
nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
Magyarországról, édes hazánkról,
ne feledkezzél meg szegény magyarokról.

Nőnapi köszöntő

http://www.youtube.com/watch?v=Jsso3n9e1E8&feature=related

„Nőt köszönt most minden férfi
Kinek szíve, lelke belül érzi.
Nekik, hozzájuk szól szavunk.
Valakik csak általuk vagyunk
Boldogság, szerelem tőlük ered,
Mi lenne nélkülük? Képzelni se merem.
Mennyit szenved, fárad mind értünk,
Simogassa meg hát őket lágyan kezünk,
Ne csak egy nap, de ma nagyon,
Ezen a kedves Nőnapon.
Szeretetemből kötöttem csokrom,
Itt van, gyertek, mindannyitoknak hozom,
Minden nő legyen nagyon boldog!”

A nemzetközi nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik.

A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt. A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők napja, ami azt a küzdelmet eleveníti fel, melyet a nők évszázadokon át vívtak azért, hogy a társadalomban egyenlő jogokkal és lehetőségekkel élhessenek. 1857. március 8-án emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő textilipari nődolgozók tüntettek New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van.

Az 1899. július 14-én kezdődő II. Internacionálé alakuló közgyűlésén ismét napirendre került a téma: Clara Zetkin beszédében hirdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.

A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés. 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot. 1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.

1977-ben ezt a dátumot az ENSZ is elismerte.

Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.

Szuhanics Albert

Nőnapi köszöntő

Lágy szellők hangját hallgatom
a nőnapon, a nőnapon.
most néhány szót kell mondanom,
ez alkalom, ez alkalom...

Mert nincs annál szebb álomkép,
úgy gondolom, úgy gondolom.
Ha kezünk fogja női kéz,
ezt jól tudom, ezt jól tudom...

Ők a férfi örök társa,
nagyon-nagyon, nagyon-nagyon.
Testünk, lelkünk tükörmása,
minden napon, minden napon...

Élet nélkülük nem lenne,
semmi olyan, semmi olyan.
Elhullnánk a végtelenbe
otthontalan, otthontalan...

Nem ismernénk soha szépet,
oly édesen, oly édesen.
Szív szerelmet, boldog éltet,
mi sohasem, mi sohasem...

Nőinket sosem feledjük,
bizony-bizony, bizony-bizony...
S nem csak nőnapon szeretjük,
nagyon-nagyon, nagyon-nagyon!

Az esztendő fordulóján

Az esztendő fordulóján
Összegyűltünk mind ez órán,
Oltárodnál leborulunk háladásra,
Mindentudó színed előtt számadásra.

A múló év minden napja
Kegyelmedet megmutatja.
Testi-lelki bajainkban gyógyítottál,
Haláltestvér karjaitól megtartottál.

A mezőket te ruházod,
Ég madarát te táplálod,
Nem engedtél elpusztulni árván minket,
És megadtad mindennapi kenyerünket.

Könnyeinket szárítgattad,
Homlokunkat simogattad,
Ha tévedtünk, a jó útra rátereltél,
Ha elestünk, irgalmasan fölemeltél.

Hálásan hát megfogadjuk,
Törvényedet el nem hagyjuk,
Új esztendő minden napján légy mellettünk,
Hogy a bűnnek szeplője se érje lelkünk.

S ha majd eljön a végóra,
Ajkunk nyílik búcsúszóra,
Hozzád vigye lelkünket az őrzőangyal,
Hol nincsen nap, nincsen éj, csak örök hajnal.

- népének -

Bucsi Zsolt-Tamás

Gyermekké tettél

Mikor gyermek voltam
Hittem a Mikulásban,
Hittem az Angyalokban,
És a Karácsonyfában.

Mikor felnőtt lettem,
A meséket elfelejtettem.
Csak olyanokat hittem,
Amiket el is érhettem.

Nem hittem a szerelemben,
A hűségben,
A boldog jövőmben,
A tiszta érzésekben.

De mióta téged megismertelek,
Olyan vagyok, akár egy gyerek.
Mindenben hiszek,
Még ha ki is nevetnek.

Hiszek a Mikulásban,
Ha visszahoz hajnalban.
Az Angyalokban is hiszek,
Hisz egy ilyet szeretek.

Hiszek a Karácsonyfában,
Ha veled nézem a szobámban.
Hiszek a szerelemben,
Ami itt van a szívemben.

Mióta megnyertél engem,
Hiszek a könnyekben.
Minden ölelésben,
És szívverésben.

Neked köszönhetem,
Hogy gyermekké lettem,
Hogy kezembe tollat vettem,
És megírtam neked e verset.

Szent István-himnusz

http://www.youtube.com/watch?v=qBC61XzH_TQ

(Az Ó dicsőséges szent Jobbkéz dallamára)

István király ünnepének
Örvendezzünk keresztények.
Isten adta e napot,
Fel a szívvel magyarok:
Szent királyunk, árva néped
Hódolattal jő elébed.
Légy velünk, légy velünk!
Országodról el ne vedd
A te áldott jobbkezed.

Országunknak építője,
Ronthatatlan Szegletkőre
Építetted e hazát.
Krisztus küldte koronád.
Szent királyunk, megfogadjuk:
Örökséged el nem hagyjuk.
Esküszünk, esküszünk:
Mindörökké az vezet:
Halhatatlan Jobbkezed.

Dicsőséges koronádat
Máriának felajánltad.
Ő vigyáz azóta ránk,
Nagyasszonyunk, Szűzanyánk.
Szent királyunk, esdve kérünk,
Kérd a mennyben most is értünk
Máriát, Máriát.
Útjavesztett népedet
Vigye hozzá szent kezed.

Erényeid fénye – lángja
Szétragyogott hétországra.
A te áldott nyomodon
Szentek földje lett e hon.
Szent királyunk felsír hozzád
Tépett szívű Magyarország:
Légy velünk, légy velünk,
Régi, – jámbor népedet
Támassza fel szent kezed.

Kérjük édes Istenünket,
Kinek súlyos karja büntet,
Ám ha hozzád fordulunk,
Újra védő jó urunk:
Szent királyunk érdeméért,
Rajtunk tartott szent kezéért
Megbocsát, megbocsát
S minden régi jót megáld:
Szentistváni szép hazát.

Nagyasszonyunk 1938:1, 1. („Ének a Szent Jobbról” címmel). – Piarista Öregdiák 2(1937/1938):9(május), 134.

Kölcsey Ferenc

A szabadsághoz

Nyisd fel ó lángzó kebeled dicső Hölgy,
Nyisd fel a küzdő szeretőre kebled,
Fennröpűltedből kegyesen mosolygván,
Égi Szabadság!

Nékem is forrtak szemeimben égő
Könnyek, éreztem haza szent szerelmét,
Ints, zajos habként dagadozva várom
Lengeni zászlód.

Járom a gyáván! ki remegve futja
Fenndicsőséged ragyogó világát,
S megszokott rabság' kezein tudatlan
Csörgeti láncát.

Átok a gyáván! ki nevedre borzad,
Mert gyakor szélvész kavarog föletted,
Mert halálhörgés diadalmi pályád
Mennyei bére.

Szállj ki felhőden, s noha szózatod mint
Villogó szélvész dörög is körűlem,
S zöld borostyánod noha fürteid közt
Vérbe füredt is:

Kellemed látom, s dobog érte mellem,
Csókodat várom szerelemben égve,
Csókodat szomjún epedő ajakkal,
Jer, ne tagadd meg!

El condor pasa (A keselyű elszáll)

(Indián naphimnusz)

 

Ó, nézz le ránk, te fényességes ég!
Nevess ránk, hajolj ránk, borulj még ránk.
Te fénylő arcú, áraszd ránk a fényt!
Sötét éj ne jöjj még, ne támadj még.
Egy szárny, egy nagy sötétlő szárny
Támad ránk, egy égi árny.
Hát óvj te fényességes ég,
Tűnő fény, borulj ránk, borulj még ránk.
Az istenség csak bólint és csak néz,
Szót sem szól, így van jól, ez így van jól,
Az égen-földön bánattal nézett,
Minket néz, mindent ért és mindent lát.

(fordította: Fábri Péter)

Assisi Szent Ferenc

Naphimnusz

 

Felséges Úr, mindenható s jó mindenek felett! 
Tied a dicsőség, dicséret, áldás 
és minden tisztelet! 
Mind Téged illet, Felség, egyedül 
s nincs ember, aki Téged méltón emleget. 

Dicsérjen s áldjon, én Uram, 
kezednek minden alkotása, 
különösen bátyánk-urunk a Nap, 
ki nappalt ád, világít és minket megvidámít. 
Fényes ő és ékes ő és sugárzó roppant ragyogása 
felséges arcod képemása. 

Áldjon, én Uram, asszony-nénénk a Hold és minden csillagok, 
kiket az égre szórtál és szépek most és kedvesek és csillogók. 

Áldjon, én Uram, a mi öcsénk a Szél 
s az Ég s a Lég s a Hó s a Hő s a derűs és borús Idő, 
kik által éltetsz mindent, ami él. 

Áldjon, én Uram, húgunk a Víz, 
oly hasznos, tiszta, jóleső, alázatos és kedves ő. 

Áldjon, Uram, mi testvérünk a Tűz, 
kit világul az éjszakába gyújtasz. 
Szépséges és hatalmas, erős és felvidult az. 

Áldjon, Uram, mi Földanya-nénénk, 
ki tart és táplál minket, hogy megélnénk, 
ki füvet hajt és gyümölcsöt terem és sok színes virággal élénk. 

Áldjon, én Uram,  
minden ember, kit háborúság, baj, gyötrelem ért, 
de tűr és megbocsájt szerelmedért. 
Boldogok, kik mindent békén viselnek, 
Te nyújtasz nekik, Felség, egykoron babért. 

Áldjon, én Uram,  
mi nővérünk a testi Halál, 
ki minden élő embert megtalál. 
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak, 
boldogok, akik szentséges akaratodhoz igazodnak, 
nem tesz kárt bennük második halál. 

Dicsérjétek s áldjátok az Urat 
s adjatok hálát Neki 
s roppant alázattal szolgáljatok Neki!

(Dsida Jenő fordítása)

M. Feesche: Kő az úton

Gondolod, kerül életed útjába
Egyetlen gátló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike,
Hidd el, ahol van, ott kell lennie.

De nem azért, hogy visszatartson téged,
S lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz utadba azért tette,
Hogy te megállj mellette.

Nézd meg a követ, aztán kezdj el
Beszélgetni róla Isteneddel.
Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
Küld azzal az akadállyal neked.

S ha lelked Istennel találkozott,
Utadban minden kő áldást hozott.

(Prohászka Ottokár fordítása)